Született 1935. december 26-án, egy Zala megyei kis faluban, Szentpétertúron.1941-ben családjával Szombathelyre költözik. Paizs elemi iskolai tanulmányait már itt, a szombathelyi Szövõ utcai iskolában kezdi meg, de az iskolát és lakásukat 1944-ben bombatámadás éri. A háború utolsó évét egy kis faluban, Kõszegpatyon vészelik át. 1946-ban visszaköltöznek Szombathelyre.
Középiskoláit 1950-tõl 1954-ig a szombathelyi Nagy Lajos gimnáziumban végzi.
Késõbbi pályaválasztásában nagy része van elemi iskolai rajztanárának, Radnóti Kovács Árpádnak, akinek javaslatára 1948-tól látogatja a Radnóti Kovács Árpád és Burányi Nándor által vezett, Savaria Múzeumban mûködõ szombathelyi Derkovits rajzszakkört.
1954-tõl 1959-ig az Iparmûvészeti Fõiskola díszítõ-festõ szakának hallgatója. Tanárai Z. Gács György, Szentiványi Lajos és Rákosi Zoltán.“Nagyjából párhuzamos osztályként indultunk a Képzõmûvészetin a Lakner-féle társasággal… nagyon jó barátok voltunk és összejártunk. A Képzõmûvészetin nyomasztóan rányomta a hallgatók munkáira bélyegét, hogy melyik mesternél tanultak… Az Iparmûvészetin – mivel csak a szakmára tanítottak – mi mást csinálhattunk, szabadabb szellem honolt.” (1983)A fõiskolai évek alatt majd azt követõen is megélhetését a murális munkák mellett – Fónyi Géza, Konecsni György, Z. Gács György, Rákosi Zoltán Domanovszky Endre épületdíszítõ terveinek kivitelezése, freskók, szekkók, sgraffitók, mozaikok készítése – a Képcsarnok Vállalatnak festett csendélek biztosítják.
Közremûködik a DEBRECENI ÚJ PÁLYAUDVAR Domanovszky Endre által tervezett sgrafittójának kivitelezésében (Hidi vásár, Debreceni ötös fogat).Nagy méretû gobelin készítése a Képzõmûvészeti Alap megrendelésére. A másfélszer három méteres, három figurát ábrázoló mû a Magyar Népköztársaság hivatalos ajándékaként Lengyelországba került.
AZ ERZSÉBET-HÍD BONTÁSA címû festményével részt vesz a Fiatal mûvészek stúdiójának az Ernst Múzeumban megrendezett harmadik kiállításán.
Róma-Rimini társasutazás keretében eljut a Velencei Biennáléra, ahol nagy hatással vannak rá az amerikai és belga pavilon mûvészeinek pop art alkotásai.
Decemberben ismét szerepel a Fiatal mûvészek Stúdiójának tárlatán.
Áprilisban kiállít a Fiatal Mûvészek Stúdiójának tárlatán. Mivel a tavasszal megnyílt kiállítás teret enged a kísérletezõ fiataloknak is, nagy port ver fel a sajtóban. A Stúdió ’66 termeiben feltûnnek az új avantgarde generáció képviselõi, köztük Altorjai Sándor, Bak Imre, Baranyay András, Keserü Ilona, Lakner László, Molnár Sándor, Siskov Ludmil. Paizs itt nonfiguratív olajképpekkel szerepel (NEGATÍV FORMÁK, KOMPOZÍCIÓ).
Márciusban grafikáiból megnyílik elsõ egyéni kiállítása a gyõri Mûvészklubban.
Felhagyva a korábbi olaj-vászon technikával, bõrt, textilt, fémet, rovartût téve fel farostlemezre megkezdi varrottas képeinek sorozatát. A valóság illúziójának helyét átveszi a tapinthatóan jelenvaló anyagi. Mivel az együttesek nélkülözik a tárgyi világra való utalást, gazdag textúrájú szövedékük mágikus jelek benyomását kelti. – FEHÉR KÉP, KOMPOZÍCIÓ KÉT ALAKKAL (BÚVÁROK), BÕRÖS KÉP
Áprilisban varrottas képeit beküldi a Stúdió esedékes tárlatára. A fiatalok belsõ zsûrije elfogadja azokat, és a képek rövid idõre falra kerülnek. A lektorátus azonban korrekciót javasol. Még a megnyitó elõtt 25 mûvész – köztük Altorjai Sándor, Lakner László, Keserü Ilona – csaknem félszáz alkotása raktárba kerül, köztük Paizs varrottas képei is. A mûvészt összeroppantja alkotásainak drasztikus kiutasítása a deklarált mûvészet birodalmából. Egyszerre az eddigi megélhetést biztosító épületdíszítõi megbízatásai is megszûnnek.“Valahogy túlságosan nagy ütésnek éreztük, sokakat egy életre kiütöttek. Kevesen tudtak talpra állni az akkori társaságból, volt, aki ott hagyta a szakmát, volt, aki megpróbálta úgy ahogy összeszedni magát, és volt, aki több évi vegetálás után itthagyta az országot… Én tudtam, hogy ezeket a képeket sehol sem állíthatom ki, így hát az egész festészet, minden amit addig tanultam, kilátástalanná vált.” (1978)Három év után ismét lehetõség nyílik külföldi utazásra. Az egy hétig tartó párizsi látogatás alkalmat ad a Cluny Múzeum, a Louvre és a Jeu de Paume impresszionista gyûjteményének megtekintésére, illetve a Musée d’Art Moderne és a Lumier et Mouvement nemzetközi tárlat révén a kortárs mûvészetben való tájékozódásra.
1969-tõl két év után újra munkához lát. A nedves pincében pusztuló, foszló, töredezõ textilképeket szeretné megóvni, olyan anyagot keres, amelybe a sérülékeny mûvek belefoglalhatóak. A Tanért kirakatában látott plexibe öntött bogarak adják a metil-metakrilát összetételû színtelen, átlátszó, törhetetlen, könnyû, alacsony hõfokon szilárduló anyag felhasználának ötletét. A plexiként ismert anyagot a századelõ úttörõi, Pevsner és Naum Gabo után a hatvanas években kezdik ismét nyugaton különféle modern mûvészeti kísérletekre felhasználni. Az elsõsorban nagyipari alkalmazásra készült nyersanyag itthon nehezen szerezhetõ be, ami Paizsot arra kényszeríti, hogy a plexit saját maga állítsa elõ. A hozzáértõk által lehetetlennek mondott vállalkozást elszánt kísérletek és életveszélyes kudarcok után siker koronázza. Az elsõ varrottas képek plexibe foglalását (HÍMZETT FARZSEB) különféle változatos anyagok plexibe öntése követi (FEKETE TOJÁSOK, PIROS TÖMB, ZÖLD TÖMB, A POSZTIMPRESSZIONISTA FESTÕ NYLONINGE). Az erõszakosan elfojtott csehszlovák felkelés emlékét õrzi a következõ évben készült 6.80-AS BOROTVÁLKOZÓ TÜKÖR sorozat.
FELROBBANT TÉVÉKÉPCSÕ, UNSER KAISER IM GEBET, A TRÓNÖRÖKÖSPÁRT MEGGYILKOLTÁK, ATOMFELHÕ GÉZBÕLMájusban néhány grafikával részvétel a Csáji Attila és Brendel János által szervezett lengyelországi (Poznan, Lodz, Szczecin) vándorkiállításon. A 26 kiállító mûvész közt többen az Iparterv és a Szürenon-csoport tagjai, mellettük szerepel a rokon törekvésû Paizs, Fajó, Fóth vagy az idõsebb generáció progresszív vonulatából Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Vajda Júlia.
VISSZASZÁMLÁLÁS, TRUMAN ÉS ATTLEE BEJELNETETTE: ELKÉSZÜLT AZ ATOMBOMBAA plexiszobrok elõször a Mûcsarnok februárban megnyilt Új Mûvek címû tárlatán szerepelnek nyilvánosság elõtt. Paizs itt – Makrisz Agamemnon közbenjárásának köszönhetõen – a rudarabokat magukba foglaló PIROS TÖMB és ZÖLD TÖMB címû szobrait mutatja be. A nagyszabású tárlat a kultúrpolitika új, az eddiginél engedékenyebb irányvonalát demostrálja, a kiállítók közt szerepelnek fiatal avantgarde mûvészek is, többek között Bak Imre, Deim Pál, Lakner László, Hencze Tamás, Keserü Ilona festményei és Haraszty István szoborkonstrukciója.
Decemberben megnyílik Paizs önálló kiállítása a Fényes Adolf teremben. A tárlaton huszonkét darab, 1969 és 1971 között készült pop artos plexiszobor szerepel. A bemutató – épp ezért – kiesik az államilag támogatott kategóriából, vagyis önköltséges. Installálásában és az illusztrált katalógus létrehozásában Lakner László van Paizs segítségére. A kiállítást Somogyi József szobrász, a Magyar Képzõmûvészek Szövetségének elnöke nyitja meg. Az egyéni hangú mûveket többnyire értetlen, támadó kritika fogadja. A kiállításról az állami Televízió Híradója is készít ismertetõt, de a vetítést felsõbb utasításra megszakítják. Sárvári Márta a Magyar Nemzetben minden önálló gondolatot nélkülözõ, öncélú “üres és hiábavaló fecsegésnek” titulálja az egy évtized múltán neves közgyûjteményekbe kerülõ darabokat. Horváth Béla, a Mûvészet kritikusa viszont értékeli a mûvek eredeti, ironikus-szatirikus hangvételét.
George Bourdaille a magyarországi avantgarde mûvészetet áttekintõ, a Les Lettres francaises címû folyóiratban kiemeli Paizs egyéni technikával készült szoborkompozícióit.
Februárban, nem sokkal a Fényes Adolf terem-beli tárlat bezárása után, a Budapesti Mûszaki Egyetem Bercsényi úti kollégiumában mutatnak be válogatást Paizs plexiszobraiból. A tárlatot Makovecz Imre nyitja meg. A kollégium ekkoriban több alternatív mûvészeti eseménynek is menedéket ad, Paizs kiállítása idején például a Syrius együttes koncertjeinek.Júniusban néhány plexiszobor – köztük az 1914, A TRÓNÖRÖKÖSPÁRT MEGGYILKOLTÁK – bemutatása a másodízben megnyíló Balatonboglári kápolnatárlatokon. A kiállítássorozaton Paizs mellett Lakner László fotomontázsokat, Csutoros Sándor plexigömböket, Orvos András virágfestményeket, Baranyai András raszterfotókat, Csáji Attila papír-karton képeket mutat be.
Részvétel a Fiatal budapesti mûvészek újvidéki tárlatán. A kiállítók közt van többek között Attalai Gábor, Csáji Attila, Jovánovics György, Haraszti István, Lakner László és Major János.
Az elsõ plexi épületdíszítõi megrendelés – a szombathelyi CLAUDIUS SZÁLLÓ belsõ terét díszítõ nagy méretû pleximunka – elkészítése fedezi a további technikai kísérletek költségeit.
A Minimal art befolyását mutató geometrikus formákra redukált plexiszobrok készítésének kezdete.“A plexitõl elõször csak azt kívántam, hogy átlátszó legyen, hogy megmutassa azt, amit belefoglaltam. Azután rájöttem, hogy a plexi önmagában is szép – megláttam benne a Szépséget, nagybetûvel – és akkor éreztem, hogy ezt az anyagot magában kellen megmunkálni.” (1978)A korábbi tárgyi motívumokat mellõzõ, letisztult mértani szerkezetû, szabályos négyzetes tömbök és oszlopszerû hengeres testek felszínébe párhuzamos ívelt vájatok és gömbsorok mélyednek. A tükörsima felületûre polírozott plexi tömbök áttetszõ, anyagtalan hatást keltenek.
Az áttetszõ metil-metakrilát mellett színezett poliészter plasztikák készítése, melyeken a poliészter hasábok, gömbök, hengerek felszíne matt fekete, míg a testek belsejébe maratott mélyedések anyagukban vörösre szinezett poliészterbõl kerültek megmunkálásra.Az elsõ geometrikus akrilplasztika bemutatása a pécsi IV. Országos Kisplasztikai biennálén
Májusban a Csók Galériában megnyílik az eltelt két és fél év geometrikus plasztikáinak reprezentatív bemutatója. Az áttetszõ plexiszobrok és a matt fekete poliészer plasztikák szabályos kubusai és gömbalakzatai puritán fekete-fehér háttér elõtt jelennek meg. Az önálló kiállítást Deim Pál nyitja meg.Júniusban Frank János a The New Hungarian Quarterlyben megjelent hosszabb tanulmányban elemzi Paizs újgeometrikus munkáit.
Szeptemberben megnyílik az V. Pécsi Országos Kisplasztikai Biennálé, amelynek zsürije Paizs egyik arkrylplasztikáját második díjjal jutalmazza.
A plexi és poliészter mellett mûvészetében egy új anyag, a fém is megjelenik. A korábbiakhoz hasonló lényegi geometrikus alakzatokat a következõ években már tömör krómacél, aluminium és bronz tömbökbõl formálja meg. – HÁRMAS KRÓMOSZLOPJúniusban a Magyar Hetek keretében a duisburgi Galerie Hildebrandt-ban tárlat nyílik akril- és poliészter plasztikáiból.
Ettõl az évtõl kezdve a hetvenes évek elejétõl készülõ geometrikus plasztikák a köztereken és középületekben monumentális díszítéseként is megjelennek: 1979-ben kerül felállításra egy KETTÕS GÖMB szinezett poliészterbõl a Kõszegi Hotel Írottkõ megrendelésére, HÁROM RÉSZES BRONZSZOBOR a budapesti Gundel étterembe valamint a szegedi Tárogató utcába egy KETTÕS POLIÉSZER PLASZTIKA.Júniusban önálló kiállítása nyílik a Halászbástya Bástya Galériájában.
Augusztusban a salgótarjáni József Attila Kulturális Központ épülete elõtt mutatja be a város határába szánt nagy méretû krómacél oszlopokat.A Mai Magyar Mûvészet második köteteként Frank János írásával megjelenik a Paizs László mûvészetét bemutató kismonográfia.
Januárban ünnepélyesen felavatják Zalaegerszegen a VÁROSKÖSZÖNTÕ hét méter magas kettõs krómacél oszlopát.
Ugyanebben az évben állítják fel a budapesti Kongresszusi Központ elõtt a KETTÕS GÖMB szinezett poliészter plasztikáját.Áprilisban eddigi munkássága és az elõzõ évben felállított köztéri munkáinak elismeréseképpen Munkácsy-díjjal tüntetik ki.
Geometrikus plasztikáit kiállítják a 39. Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában és a magyar konstruktivizmust bemutató németországi és skandináviai vándorkiállításon, valamint az Óbudai Galéria, a 70-es évek mûvészetét feltérképezõ kiállítássorozatán. A hazai avantgarde létjogosultságának elismerését hozó hetvenes évek újraértékelésére törekszik a a Bercsényi Klub tárlatciklusa és a Mûvészet folyóirat ezévi októberi tematikus száma is.
Önálló tárlatok Szegeden és Zalaegerszegen.Részvétel a padovai és a budapesti V. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálén, valamint a huszadik századi magyar mûvészet reprezentatív svédországi bemutatóján.
Az 1981-1982-es tanévben formatant oktat az Iparmûvészeti Fõiskola Ipari Formatervezõ tanszékén.
A hévizi Rekreációs Központba megrendelésére készült – Tatár Jenõvel közösen készített – VÖRÖSRÉZ TÉRPLASZTIKA felállítása.Önálló kiállítás a zürichi Bezzegh Galériában.
HÁRMAS FÜGGESZTETT PLASZTIKA poliészterbõl a hódmezõvásárhelyi Ságvári Iskolába.
Szinezett poliészter PLASZTIKA a Magyar Néphadsereg Szentendrei Mûvelõdési Háza elõtt.
Önálló kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Részvétel a kortárs magyar szobrászat reprezentatív madridi és liszaboni bemutatkozásán.
Szinezett poliészter RELIEF a bécsi Hotel Hungaria számára.
PLEXI SÁRGARÉZ BELSÕ TÉRELVÁLASZTÓFAL a budapesti Grand Hotel Hungaria megrendelésére (Szabó Károllyal együtt).
Áprilistól a Mûcsarnokban az 1985 és 1987 között készült új mûvek bemutatása. Az “Európai kövületeknek” nevezett ciklus nagy méretû, az európai festészet klasszikus mûveit parafrezáló kompozíciók visszatérést jelentenek a figurális táblakép mûfajához. Szemben az elõzõ évek reduktív geometrikus plasztikáival e negatív kulturtörténeti utópiát megjelenítõ mûveket nagyfokú formai összetettség és fakturális gazdagság jellemzi.“…visszatérek megint a kövületekhez. Olyanokat tervezek, mint egy ma megtalált régi tárgy, amit megtisztítottunk, felcsiszoltunk… Azt mondhatnám: ilyen Botticelli képe, amikor tízezer év múlva rá találnak mint kövületre és kiállítják…kénytelen vagyok megelõzni a jõvõt, hogy lássam. Ezért több variációban elõállítom a jõvõt.” (1989)Részvétel a székesfehérvári István Király Múzeum Régi és új avantgárd (1967-1975) címû, a hazai neoavantgárd indulásának bemutatását elsõként felvállaló tárlaton.
Önálló kiállítás a badacsonytomaji Pandora Galériában.POLIÉSZTER SZOBOR a Miskolc Avas II. postahivatal megrendelésére.
POLIÉSZTER RELIEF a bonni Magyar Nagykövetség számára.
Szinezett, festett poliészter plasztika – ARANYKOR – a Paksi Atomerõmûbe.Érdemes mûvész elismerésben részesül.
A hatvanas években készült “tudatos kövületeket” bemutató önálló tárlat a Qualitas Galériában.A GÖMBÖK I-IV. sorozat kiállítása a székesfehérvári István Király Múzeum Az avantgárd vége (1975-1980) címû, a korszak mûvészetét áttekintõ tárlatán.
BRONZ DOMBORMÛ a Magyar Külügyminisztérium megrendelésére.
Két szinezett poliészter kompozíció – KÖZÉP-EURÓPA FÖLDJE, ANGYALI ÜDVÖZLET- a müncheni Magyar Konzulátus számára.
Márciusban megnyílik a Magyar Nemzeti Galéria a hatvanas évek mûvészetét bemutató átfogó kiállítása, amelyen Paizs A TRÓNÖRÖKÖSPÁRT MEGGYILKOLTÁK címû plexi alkotásával van jelen.Három festett poliészter kompozíció a New York-i Magyar Konzulátus és ENSZ Misszió részére.
Bronz ALLEGÓRIKUS KOMPOÍCIÓ a Magyar Nemzeti Bank Hold utcai épületének homlokzatára.
Szeptemberben az “Európai kövületek” 1989 és 1994 között készült újabb darabjainak bemutatása a Vigadó Galériában.Részvétel az Ernst Múzeum a hazai pop art mûvészetét bemutató kiállításán.
Szeptemberben a Pest Center Galéria Wehner Tibor által megnyitott tárlata hét monumentális grafikával mutatja be az antik torzókat idézõ “Testlenyomat” sorozat elsõ darabjait.Bronz ALLEGÓRIKUS FIGURA a budapesti Thália Színház.számára.
Februárban a Budapest Galéria mutatja be a “Testlenyomatok” újabb, a keresztény és pogány mûvészet emberábrázolásaiból táplálkozó megrendítõ szépségû sorozatát.Nagy méretû akril-papír grafika a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. számára.
Az 1992-ben megalakult Szinyei Merse Pál Társaság elnökévé választják.
A Pest Center Galéria téli tárlatán kiállított legfrissebb mûveken a gazdag faktúrájú, fémes csillogású dombormûves felületek modern kori kultuszképek tragikus pátoszával telítik a mûvészet legõsibb témáját, az emberi figura ábrázolásait.
Tagjai közé választja a Magyar Mûvészeti Akadémia.
IDÉZETT FORRÁSOK: