Békésben született 1925-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-francia szakot végzett 1947-51 között, majd a művészettörténész szakot végezte el 1960-65 között, 1960. ill 1962-ben egyéni tanulmányutat tett Franciaországban (École du Louvre) Késôbb ismét, 1966-ban, 1967-ben, ill. 1992-ben ösztöndíjjal járt Franciaországban. 1975-ben egyetemi doktorrá vált. A hatvanas-hetvenes években a földalatti magyar avantgard kiállításainak elkötelezett követôje és legkövetkezetesebb dokumentálója. Művészettörténeti munkásságának elismeréseként 1996-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje kitüntetést kapta. 2000-ben Munkácsy Mihály díjat kapott. 1951-68 között ált. iskolai ill. középiskolai tanár. 1968-86 között a Magyar Iparművészeti Fôiskola tanára, majd a Magyar Nemzeti Galéria ill. a Népművelési Intézet művészettörténésze, tudományos fômunkatársa. Elôadott az ELTE -n, az Iparmuvészeti Fôiskolán a XX. századi művészetrôl. Tanfolyamokat vezetett, szervezett . Kutatási területe a XX. századi magyar és egyetemes művészet és ezek összefüggései, különös tekintettel a művész- és tervezô oktatásra, művésztelepi mozgalomra, az 1956 után eszmélô független fiatalok pályakezdésére, munkásságára, valamint egy-egy jelentôsebb magyar művész pályaképére. A 80-as 90-es években kb. 120 írása jelent meg a Művészet, az Új Művészet, a Magyar Építôművészet, az Alföld, az Életünk, a Kortárs, a Limes, a Március 15-e, a Nagyvilág, a Napjaink, az Új Forrás lapjain. Számos kiállítást rendezett: Anyag és forma a képzművészetben, TIT Stúdió (1971), Műhely sorozat Magyar Nemzeti Galéria (1977-78), Új Művészetért Szeged Móra Ferenc Múzeum (1983), Fészek Galéria (1986-87)