Lonovics László

MÛVÉSZET - TUDOMÁNY - TECHNIKA
(tanulmány a számítógépes fénygrafikákról)


Mindig vonzódtam az új technikai eszközökhöz, de soha nem mondtam le a manuális képzômûvészeti tevékenység gyakorlásáról. A szitanyomás a 60-as, 70-es években új sokszorosító technikaként a magyarországi koncept art és különbözô konstruktivista irányzatok (minimal art, hardedge stb.) képviselôinek kedvelt nyomtató eljárásává vált.

Az utóbbi irányzatokhoz hasonló stílusban dolgozva nagyszerû, kísérletezésre és kifejezésre alkalmas eszközt ismertem meg általa. A sokszorosítás mellett számomra fontosabb volt az, hogy lehetôséget nyújtott experimentális sorozatok készítésére. Egy grafikai motívum más és más szín- és formavariációinak elkészítése az alkotás, tapasztalatszerzés, felfedezetés játékos, örömteli folyamatává vált általa.

Az alkotás lehetôségeit más irányban kitágító eszköz a számítógép. A kezdeti idegenkedés a biztos nem tudom megtanulni és használni attitûdje után nagyon hasznos és élvezetes eszközként ismertem meg. Az elsô DOS tanfolyam után elhatároztam, hogy alaposabban megismerkedem a kibernetika kínálta lehetôségekkel. 1996-tól kezdôdôen az egyre inkább felhasználóbarát (user friendly) programoknak köszönhetôen sikerült a számítógépet alkotómunkám szerves segítôtársává tenni.

Természetesen felvetôdik ezek után egyrészt az a kérdés mire, és hogyan használható a számítógép a mûvészetek területén, másrészt filozófiai, mûvészetelméleti stb. konzekvenciáit is elemezhetjük.

Mindkettô kapcsán beszélhetünk a tudomány és mûvészet viszonyáról. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említhetô a camera obscura, mint festészeti segédeszköz (Leonardo is használta), illetve mint tudományos, fizikai jelenség szemléltetôje. Az említett esetben a tudomány és mûvészet kapcsolata a technika camera obscura mint technikai tárgy által valósul meg. Az ún. tudományos impresszionizmus mint elnevezés azt sugallja, hogy ezen irányzat mûvelôi tudományos módszerekkel élnek, pedig csak a színkeverés tudományosan felismert törvényszerûségeit alkalmazza. E két példa is bizonyítja, hogy a mûvészet és tudomány sajátos megkülönböztetô jellemzôi mellett számtalan egymást összekötô és befolyásoló tényezôt is felfedezhetünk. Az elôbbi megállapítást igazolja az ún. kísérleti, jellegû mûvészet, amelynek alkotó módszerei rendkívül nemcsak nevükben hasonlítanak a tudományéhoz.

Egy tudományos felfedezés, a fényképezés széleskörû elterjedése hatásaként idézhetjük Walter Benjamin ismert és iránymutató megállapítását: sok hiábavaló éleselméjûséget pazaroltak ama kérdés eldöntésére, hogy egy megelôzô kérdést tettek volna fel: vajon a fényképezés feltalálása nem változtatta-e meg mûvészet összjellegét?
 Feltételezhetô, hogy a látvány illuzórikus megjelenítésére alkalmas fényképezés elterjedése mozgatórugója volt a 20. század eleji nonfiguratív törekvéseknek. Mûvészettörténeti tény és aktualitás, hogy a fotó és képzômûvészet interdiszciplináris megjelenési formáinak változatos és különleges példáinak tanúi voltunk és vagyunk ma is, bizonyítékul megemlítve néhány 20. századi irányzatot (fotórealizmus, koncept art, pop art stb.).

Visszatérve a számítógéphez, aktuális filozófiai probléma továbbá az ember és a mesterséges intelligencia kérdése. Az elméleti írások mellett a filmmûvészetnek sikerült ezt a témát a nagy tömegek számára is látványos és népszerû formában feldolgozni, mint azt Ridley Scott: Szárnyas fejvadász és Wachowski Brothers: Mátrix címû filmekben láthatjuk.
 A számítógép szerepét a vizualitásra szûkítve meg kell említeni, hogy a kibernetika által generált kép sajátosan más, mint az elôzô képalkotási módokkal létrehozottaké. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy anyagtalan, digitalizált formája csak nyomtatáskor, levilágításkor, stb. tárgyiasul. A film a fotó és a televízió a 70-es évek közepéig analóg médiát képviseltek.
Ma már a filmek nagy részénél a közvetlen analógia a látvány filmre, videóra történô felvétele keveredik a számítógéppel létrehozott az analógiás alaptól elszakadni látszó mozgókképpel.-
Ez az a sokat emlegetett virtuális valóság vagy annak kezdetleges formája amely az analógiák felállításával a valóság teljes illúziójára törekszik, majd a tökéletes illúzió létrejöttekor a valós helyébe lépve és az analógia alapját is megszüntetheti (fizikai valóság észlelete).

Természetesen még nem tartunk itt, de tény, hogy a számítógéppel létrehozható vizuális illúzió egyre nagyobb szerepet játszik korunk mûvészetében és vizuális látásmódunk alakításában.

A számítógép elsôsorban a design és mozgóképmûvészet különbözô területeinek megtermékenyítô eszköze. Az ún. hagyományos mûfajok (festészet, grafika, szobrászat) néhány mûvelôje is bátran alkalmazza. Kialakulóban vannak a számítógépes mûvészetnek önálló és intermediális mûfajai, ilyenek: interaktív CD, Internet mûvészet, számítógépes installáció stb.

Én a hagyományos mûfajokban (festészet, grafika) dolgozva alkalmazom a számítógépet, amely a szitanyomással ellentétben jóval nagyobb lehetôséget nyújt a kép megformálására. Szinte korlátlanok a szín, forma, fény stb. alakítás eszközei. Persze ne feledkezzünk meg az olyan jó tulajdonságokról sem, mint a gyorsaság, tárolhatóság, visszaalakíthatóság stb., amelyek ma már mindenki számára evidensek. Mivel én mindig szerettem több változatban feldolgozni ugyanazt a témát nyilvánvaló, hogy a számítógép nagyon is megfelel munkamódszeremnek. A számítógéppel végzett munka során hasonló párbeszéd alakul ki a készülô kép és az alkotó között, mint pl. a hagyományos festéskor vagy rajzoláskor. A készülô kép folyamata viszont a különbözô változatok tárolhatóságának köszönhetôen egy sajátos egyidejûségben rögzül. Az alkotás folyamatának fázisai bármikor felidézhetôvé válnak és az elkészült változatok egyidejû megjeleníthetôsége, megkönnyíti a végleges kép létrehozását. A számítógép továbbá olyan interaktivitást tesz lehetôvé, amely az eredeti alkotói szándék megvalósítása során felvetôdô új vizuális ötletek tovább fejlesztését és kidolgozását is lehetôvé teszi.  . A szükségszerû konvergens folyamat mellett tehát erôs dominanciát kaphat szétágazó, divergens alkotói gondolkodás.   Az elôzôekben felsorolt lehetôségek felhasználásával vázlatokat, terveket készítek, amelyek alapján képeket festek. Természetesen készítek számítógépes grafikákat is, amelyek magukon hordozzák a mûfaj jellemzô sajátosságait, és kinyomtatott formában megvalósulva válnak önálló grafikai lapokká.