L. Menyhért László

mûvészettörténész

Marcel Duchamp és a fény: az "Adva van" mint Camera Obscura

"Egyébként is mindig a többiek halnak meg " (sírfelirat)
Marcel Duchamp, 1968. október 1.


    Manapság hál'Istennek sok szó esik a huszadik század- talán még mindig nem eléggé ismert - elismert? - zseniális mûvészérôl Marcel Duchamp -ról. Ismerve évfordulók, hivatalos megemlékezések, ünnepek iránti ellenszenvét, félve mondjuk ki: száztíz éve született egy jegyzõ fiaként, egy normandiai kisvárosban. A húszas évek után életét félig Párizs, félig New York, félig a mûvészet, félig a sakk töltötte ki és halála után a huszadik század legna.gyobb legendájává vált.
    Az utóbbi években mind külföldön , mind itthon számtalan kiállítást, életmûkatalógust, katalógust és monográfiát szenteltek ennek a "bizonyosnak" 1993,; Velence, életmûkiállítás/ Palázzo Gassi¡és a hozzá tartozó impozáns katalógus, itthon az Óbuda Galéria Hommage kiállitása és hát elsõsorban Görgényi Frigyes kiváló "életrajzkönyve".
    De Duchamp mûvészetében éppen ez a jó: hogy állandóan és folyamatosan újra felfedezhetõ, újra átgondolható és újra fejthetô,mint egy jó sakkfeladvány, egy rejtvény , melyet újra értelmezni és megfejteni kényszerül az ember.
    Duchamp alkotási módszere egyébként szinte az összes második világháború utáni neoavantgarde irányzat ôsének is tekinthetô / Ready Made-k hatása a Pop Art-ra és az Arte Povera-ra., korai filmek és õs-performanszok hatása az idõbeli mûvészeti formákra., az Optikai Illúziók és a Rotorreliefek hatása az Op Art-ra és a Kinetikus mûvé- szetre, a"fél Read.y Made-k hatása a. konceptuális irányzatok- ra stb., stb./ Nem beszélve a.z "üzenet utján megvalósítandó" mû eszméjérôl / Art by Proxy/
    Már az "Optikai illuziók" sorozat is foglalkozik a fény,a fény útja, és az .idõ foga1mával, d.e mint maga Duchamp is irja: ez csak egy illúzió; hiszen a. formákat a mozgás és a fény h.ozza.1étre. "Érdekeltek ezidõben a spirálek-írja a. mûvész- melyek a dugóhúzókat juttatták az eszembe:'
    A fény és a mozgás, mint Duchampnál igazából összetartozó fogalmak, az 1924 novemberében készült "Mechanikus hipnózis" sorozatban érik el csücspontjukat. Nem nehéz itt tettenérnünk a kinetikus szobrászat õselvét, És ezután vég néllcül sorolhatnánk a" Rotorrelief " forgó . korongjaina.k formáit és a korai filmek fény és szinjátékait: CINEMA-ANEMIC /1926/ a Rrose Selavy álnéveri közreadott filmepigraménákat.
    Közvetlenül -a fénnyel, az átláthatósággal és az át nem láthatósággal , talált tárgy funkciójának e1lentétes megvál - toztatásával foglalkozik az "újdonsült özvegy" cimû fél Ready Made-jében , rnelynek elsõ változata 192o-ban készült és nem kis fejtörést okoz a. szójáték megfejtõknek: /Fresh Widow - Frensch Window /. Ráadásul az újdonsü1t özvegy Marcel Duchamp alteregója.: Rrose Selavy írta alá a mûvet, emlékeztetve az elsô szójátékra: Francis Picabia képének aláírására,
    S még mielõtt rátérnénk témánkra.: a fény/képezés 'és Duc~ hamp kapcsolatára , szóljunk arról, hogy Duchamp kitalált, és megõrzött valamit életmûvében, amit azóta számtalan objektben, installációban, konceptuális és hagyományosnak látszó tárgyegyüttesben hiába. is keresnénk /tisztelet a ki vételnek / és ez az a fajta sokértelmûség, rejtett jelentéstartalom /mely egyébként a középkorban , a reneszánsz- ban a manierizmusban és emiatt a barokkban is a "mû" legfontosabb sajátossága volt / mely a misztikus és a spekula.tív tudományok iránti erõteljes figyelmében testesült meg.
    Ennek leképezése a. szójátékok iránti vonzódása is: az anagrammák, a rejtélyek a röviditések és szóképek életmûve leglényegét     alkotják . "Rrose Selavy és én kikerüljük a különleges szavakat kedvelõ eszkimók véraláfutásait."
    A "Nagy Üveg" /1915-23 / megfejtésére sokan vállalkoztak és sokféle szempontot vetettek föl: Jean Clair szerint a Nagy Üvegen a negyedik dimenzión belül végbemenö eszményi-töké letes nász  ha.rmadik. dimenziós ve.tülete lát,ható .
    Octavio Paz a be nem teljesülõ, középkori-lovagi eszményû szerelem képének tekinti a Nagy Üveg , menyasszony- võlegény kapcsolatát,
    Arturo Schwarz  szerint a mû az alkímiai nász modellje ; a valóságos és szimbolikus kémiai egyesülésé, melynek során az ellentétes és el nem vegyülõ anyagok egymással reakcióba lépnek és létrejön a keresett , végsõ tökéletes anyag: az alkímia príma materiája.
    A Nagy Üveg Jean Clair mérvadó tanulmánya szerint a középkori perspektivatanulmányok és számitások összegzése, illetve világunk / Duchamp világa/ perspektíva problémáinak összegzése. Azonben Cla.ir is idéz egy szép történetet, mely nem más mint a Camera Obscura õsi leírása':" Rudaki , aki Szamarkandban halt
meg, egyik költeményét egy asszonynak szentelte, aki olyan szép volt, hogy képe egy kulcslyukon és egy függönyön áthatolt, hogy a szemközti falra rajzolódjék. A kép megfordult ,hogy Allah jól láthassa a.z egekböl. "
    Az a sötétkamra. melyet elôször valószínüleg Alhazen írt le az Optika törvényei cimû mûvében, de Leonardo
is foglalkozott vele, hogy végül Giovanni Battista della Porta ismertesse tudományosan is az 1558-ban kiadott Magia Naturalis cimû mûvében.
    A Camera Obscura úgy tünik kiemelt szereppel bir a mûvészettörténet közeli',évszázadaiban,bár jelentõségét nem igazán dolgozták föl, A.fotózás és a festészet egymást rahatásáról általában a XIX. század második felétôl beszélnek, pedig nyilvánvaló, hogy az ôsi Camera. régóta foglalkoztatja a. mûvészeket.
    A leírások szerint Camera Obscu,rát használt Diego Vélazquez, Samuel Hoogstraten /Rembrandt tanitványa/, egyesek szerint Canaletto és Philip Steadman kutatásai alapján szinte bizton állithatjuk, hogy Jan 'Vermeer /Van Delf t/ életében festett összes képénél Camera Obscurát használt.
    Bár Clair a Camera Obscura párhuzamot a Nagy Üveg kapcsán fejti ki /Jean Clair: M. Duchamp, avagy a nagy fikció/
de igazából ,-nem elhanyagolva a perspektíva, a Camera Obscura a Na,gy Üvegre való hatását - az " Adva van ... cimû Duchamp mû jelenti igazán a mûvész Camera Obscura iránti figyelmének csúcspontját.
    Ez a furcsa és talányos mû bôvebben az "Adva van:a vízesés , 2. a világîtógáz címet viseli /esetleg többesszámban/ és 1946-tól, 1966-ig készült, sõt: létérõl sem a szakma sem a barátok nem tudtak. Elsõ leltározása a mûvész hagyatéki leltárát idézi, de még sokáig nem képezte,a duchampi életmû részét."
    A philadelphiai Szépmûvészeti..Múzeum különtermében írja Görgényi - egy ódon , kopott fakapu látszik, rajta egy kis nyílás melyen keresztül megpillanthatjuk a"belsô világot" . A kulcslyuk a peep show attitûd, a voayör élvezkedés gondolatai már ekkor eszünkbe jutnak s még inkább akkor , ha szemünk elé tárul a belsõ kép. /Sajnos, vagy szerencsére?,  majd késõbb.látnifogjuk miért , a velencei legutóbbi életmûkiállitáson /1993 Palazzo,Gassi/ faajtó és kukucskálórés nélkül állitották ki a mûvet /.
    Egy romos falnyílás szabálytalan rése enged bepillantást a tájra, mely festett és valóságos tér elegye./dioráma?/ Egy meztelen nõi test széttárt combokkal, lemezteleníte'tt szeméremmel látható, arc nélkül, tulajdonképpen torzószerûen végtagok nélkül, de mégis furcsán élõ mivolttal: bal kezében egy lámpást tart a világitógázzal.
    A háttérben idilli táj és egy vizesés, mely a mûvész elképzelése szerint ezüstpapírból -aluminiumlemezbõl kivágott, forma melyet egy apró motor szüntelenül mozgat, felkeltve ezzel a vízesés mozgás érzetét.
    Miért, hogy Duchamp ezt az egyértelmû Camera Obscura megoldást használja? S bár a mûvet máig sem igazán ismerik, miért választotta az egyértelmûségnek és a sokrétûségnek ezt az õsi jelképét? Miért a teljesen naturális, diorámaszerü kivitelezés? Sorjázhatnak a kérdések.
    Az erotikus és a praktikus megközelités /korabeli párizsi bérházak lépcsõházi felirata: .minden emeleten adva van a gáz és a víz/ nem lehet teljes. Duchamp filozófiai felfogásában keresendõ a titok.  Az a titok mely mint tud-
juk százféle megoldást eredményezhet és. éppen ez benne a duchampi . Tudjuk, hogy a mûvészre nagy hatással vo1t Gaston de Pawlows ki 1908-ban megjelent mûve , melyben a filozófus arról értekezik, hogy ha a perspektivikus kétdimenzlós leképezés a háromdimenziós valós világunk "lenyomata", akkor ennek a mi három dimenziós világunknak kell lennie egy négy dimenziós modelljének, melynek a mi világunk szintén "csak " lenyomata . A Puteaux-i Iskola negyedik dimenzió kutatása, illetve a fölvetett, de nem elégségesen megvála-
szolt kérdések öltenek testet a Nagy Üveg-ben ~ A negyedik dimenzió létezése nélkül a mûvészet õrültség lenne!
A negyedik dimenzió kinek kinek mást és mást je1nthet: lehet a fény, az idõ, vagy Isten, de tény, hogy leképezése a mûvészet feladata.
    Talán ennek a gondolatnak az illusztrálásaként tervezte meg Duchamp az "Adva van,.." változatait,
    Egy fordított Camera Obscurába tekinthetünk be, egy fekete dobozba, ahol a harmadik dimenziós "valóság" látható.
    De mivel Duchamp fekete doboza nem arra.hivatott, hogy egy szûk résen át befogadván a világ fényképét azt egy fehér üvegre vetítse, hiszen a valóság pont fordítot:tan: belül van, fölmerül a kérdés: vajon mi nézôk hol állunk a rendszerben, hol van a tárgylemez és hol van a kép? És hol képzõdik a negyedik dimenzió ?
    Azt hiszem hüségesek vagyunk'Duchamp szelleméhez, ha úgy vála szolunk, hogy a negyedik dimenziós "valóság" a mi szemünkön keresztül kell hogy létrejöjjön, valahol az idõ és a fény terében, vulgárisan az agyunkban, a képzeletünkben. S ahogyan ezt maga is megfogalmazta: az ember..."," Egyedül a mûvé:zetben léphet túl az animális szinten mert a mûvészet olyan területek felé nyilik, melyeken a tér és az idõ érvényüket vesztik."
 

Felhasznált irodalom: