Groholy Tibor
elektromérnök
Lézersugár eltéritõ rendszerek
A lézersugár elsõ megpillantásakor
ámulat fogott el bennünket, hiszen már önmagában
is csodálatos látvány volt. Kihivás volt a
kisérletezésre. A térben és különbözõ
felületeken kezdtük el ezeket a kisérleteket, annak érdekében,
hogy az igy létrehozott látvánnyal hangulatokat, érzéseket
és gondolatokat is megfogalmazzunk.
Bemutatóinkon a következõ négy
módszert alkazzuk
1. Sugárjáték, lézerkörnyezet
Az elsõ években argon-ion lézerrel dolgoztunk,
amit prizma vagy szûrõ segítségével kék,
zöld és türkiz színekre bontottunk.
A tér különbözõ irányában
kilõtt sugarak különleges sugárszerkezetet képesek
létrehozni, amit a zene ütemében mozgatni lehet igy
felerõsítik a zenei hatást. Tovább fokozza
a hatást, ha a sugárutak végére tükörpajzsokat,
tüköríveket illetve reflektáló rácsokat
teszünk. A térben elhelyezkedõ tárgyakon megcsillanó
sugárrészecskék mindent új megvilágításban
mutatnak.
Az így létrehozott látvány
újabb és újabb kisérletekre sarkallt, és
egyre fontosabbnak éreztük a grafikai megjelenítést
is.
2. Rajzoló rendszerek
Kezdetben tükröket ragasztottunk hangszóró
membránokra, melyek a hang és a zene ütemére
rajzoltak. A kismotorokra ragasztott tükrökkel pedig spiraloszkópot
készítettünk, amivelé szintén újszerû
rajzolatokat nyertünk.
A galvanométer scannerek megjelenésével
ezek az egyszerû eszközök gyorsan feledésbe
merültek, hiszen ettõl a pillanattól kezdve már
számítógépek is támogatták a
munkánkat. Lehetõvé vált bármilyen tárgy
vagy élõlény természetelvû vonal-grafikai
ábrázolása.
Nagy fordulatot jelentett a betûkkel, szavakkal,
mondatokkal létrehozott játék is, de az igazi áttürést
a fehérfényû lézerek, és a polykromatikus
színezõ rendszerek hozták el. Az ilyen kifinomult
rendszerek segítségével már mindent megvalósíthattunk,
a vonalas grafika terén. A fejlõdés és az igények
viszont még ezen a ponton sem álltak meg, ami napjaink új
csodájához a pixel grafikához vezetett.
3. Pixel grafika
Az elõzõekben leírt vonalas ill. vektor
grafika korlátai miatt nem tudtunk felületeket megjeleníteni,
mert a scanner sebessége ill. a képalkotás jellege
nem tette ezt lehetõvé. Az utóbbi idõben kifejlesztett
kristály deflektorok sebessége már két nagyságrenddel
nagyobb és mivel tömegük nem vesz részt a képalkotásban
ezért már-már korlátok nélküli
rajzokat, képeket, animációkat készíthettünk.
Most már csak egyetlen akadály maradt a megnövekedett
grafikai felületek miatt kevés lett a lézerek fényteljesítménye,
bár a félvezetõ lézerek fejlõdésével
már ez is elérhetõ közelségbe került.
Az elõzõekben tárgyalt képi-lehetõségek
a lézer két lényeges fénytulajdonságára:
a pontszerûségére és az egy pontba koncentrált
nagy fényerõre épültek. A lézer harmadik
jellemzõ fénytulajdonsága a monokromatikussága
és ebbõl fakadó interferencia képessége.
A szuperpoziciós módszer ezt használja fel.
4. Szuperpoziciós módszer
Csáji Attilát a módszer kikisérletezõjét
idézem:
A módszer lényegét a képlemez/
melyen az optikai motivumok sora rögzitõdik / és
egy flexibilis lencse és prizmarendszer jelenti. A szuperpoziciós-módszer
a lézer interferenciaképességét használja
fel - erre épít rá egy kép átfogalmazási
rendszert. Kivetíthetõ a plasztikus motívum fourier
transzformáltja: az interferenciakép ill. a plasztikus motivum
valós képe - változó arányban, metarmofikus
mozgásban, a szerves és folyamatos képi változások,
sejtetõ, majd felismerhetõ fényformákon keresztül.
/Szabadalom 1980 január/