A lumineszcencia jelenségével és igy a fényporokkal is, néhány cikktöl eltekintve, eddig csak a mûszaki és a t.ermészet tudományok foglalkoztak behatóbban. Igen érdekes aspektusa lehetne ugyanennek pszichikai és esztétikai hatásait vizsgálni egy olyan: korban, amikor a lumineszcens efferktusok - az épületeinkben hasznält különbözö spektrumú fénycsövek, a sárgán, zölden, pirosan világitó biztonsägi ruházatok és izléstelen pulóverek, a televizió képernyõje és a számítógép szines monitorja, stadionok e redményjelzõi és a háztetõk reklámtáblái - meghatározó  vi zuális  élményeinkké váltak. Ahogy Lukács Gyula, a hazai színtan egyik kiemelkedõ egyénisége irja: "Szäzadunk irányzata, hogy az ember .a természetes környezet helyett. a sa,ját. maga készítettet választja. Van f'luoreszcencia a természetben is, de a maga teremtette világban az ember szuverénen alkalmazza a mûvészetben , a tervezésben a fluoreszkáló pigmenteket "
    A festékeknél megszokott szubsztraktiv színkeverés, helyett, /ahol a szinek keverése, egmás kioltásával a feketéig , jut  el / a lumineszcens festékek egy új világot nyitnak, hiszen millió kis lámpaként müködve az addítiv szinkeverés szabályai szerint a világitó fehër a végeredmény. A fényporok a színek határait is kibõvitik. A piros pirosabb, a zöld zöldebb,  kék kékebb, mint a természetben látható és a hagyományos festékekkel reprodukálható szinek. Hatásukat fokozza, hogy ezeket a színeket sötét környezetben, az emberi szem számára láthatatlan ultraibolya f'ény, vagy a képernyõn az elektron sugár váltja ki, rendkivül erõs kontrasztokat és perspektivákat teremve.
    Nem csoda, hogy a megszokott vizualitás határainak kiterjesztése új lehetõségként bevonult a mûvészek eszköztárába is. A fényporok alkalmazását. egyre gyakrabban láthatjuk, akár a számítógépes grafikában, akár a videómûvészetben. Elõzményeik között Oskar Schlemmer foszforeszkáló eszközöket alkalmazó táncszínházi képeit említhetjük. Egyes alkotók mûveiben - mint Julius Gyula, Kuchta Klára, Péter Ágnes -a fluoreszkáló anyag a mûalkotás egyik eleme. Csáji Attilánál az életmû egy szakasza, melybõl tovább lép a mégnagyobb kihívás, a lézer irányába. Mások, mint például Mengyán András, a hagyományos módszerekkel készített, bekeretezett, és falra akasztott grafika és festmény meghökkentõ hatású anyagaként használják a luminesszens festékeket.
    Ha ennek a pár sornak az elolvasása után a kedves olvasónak hiányérzete marad, fel kell hívnom a figyelmét, hogy a luminesszencia látvány. Ezt a gyakran varázslatosan szép látványt szöveggel visszaadni nem lehet. Látni kell, mint fizikai jelenséget, vagy mint a mûalkotás elemét.